A krízistől a katasztrófáig: az első átfogó jelentés a kisebbségek helyzetéről az ISIS előretörése óta

14 October 2014

Az Irakban uralkodó katasztrófális állapotoknak a kisebbségek a legnagyobb vesztesei, állítja a Minority Rights Group International (MRG) és a Ceasefire Centre for Civilian Rights jelentése, mely a vallási és az  etnikai kisebbségek helyzetéről készült első átfogó elemzés az Iraki és Levantei Iszlám Állam (ISIS) előretörése óta.

Az idén kilenc hónap alatt több mint 12.000 civil vesztette életét Irakban, és a kisebbségek – a káld asszírok és az örmény keresztények, a türkmének, a jazidik, a kaka’i közösség, a sabakok, a mandeánusok, a bahá’iok, a faili csoporthoz tartozó kurdok, a fekete irakiak és a romák – voltak a támadás elsődleges célpontjai, nyilatkozta a jogvédő szervezet.

Az ISIS által ellenőrzött területeken a kisebbségekhez tartozókat tömegesen kivégezték, vagy arra kényszerítették őket, hogy térjenek át az iszlámra, illetve sokan közülük emberrablás, kínzás, nemi erőszak áldozatává váltak vagy megsemmisítették a vagyontárgyaikat. A kisebbségeknek több ezer éve otthont adó Nínava tartományból legalább félmillió embernek kellett elmenekülnie, gyakran mindössze egy kis batyuval a hátukon.

“Az ISIS rémisztő sebességgel viszi végbe az évek óta tartó etnikai tisztogatást. Már-már a kihalás veszélye fenyegeti ezeket a népcsoportokat, mert olyan szinten lecsökkent a létszámuk a kivándorlás és a mészárlások miatt,” közölte Mark Lattimer, az MRG ügyvezető igazgatója.

Az iraki kisebbségek helyzete azonban nem kifejezetten 2014-ben vált katasztrofálissá. Az MRG évek óta figyelemmel követi a kisebbségek ellen elkövetett merényleteket, kínzásokat, emberrablást, fegyveres rablást és a vallási rituálékat célzó bombatámadásokat.

“Mivel a kisebbségeknek általában nincsen sem saját hadseregük, sem törzsi védelmi egységeik – ellentétben a velük élő többségi csoportokkal, – ezek a népcsoportok különösen kiszolgáltatottak. Az iraki szövetségi kormány megmutatta, hogy vagy képtelen megvédeni a kisebbségeit, vagy nem is áll szándékában megvédeni őket. Az esetek nagy többségében a nyomozásokat nem megfelelően folytatják le, az elkövetők büntetlenül megússzák, és gyakran feltételezhető a hivatalos szervek bűnrészessége,” tett hozzá Lattimer.

Azok a kisebbségek, amelyek Irakban maradnak, bárhol is legyenek, folyamatos rettegésben élnek, olvasható a jelentésben. Vallási központjaik támadások céltáblái és a közösség tagjai félnek nyíltan felvállalni vallási hovatartozásukat. A fejlesztésekből az állam szándékosan kihagyja a nekik lakhelyül szolgáló térségeket, és ezért ezen népcsoportok tagjainak komoly akadályokat kell leküzdeniük ahhoz, hogy iskolába járhassanak, munkát vállalhassanak, biztosítsák a lakhatásukat, és legyen hozzáférésük az egészségügyhöz vagy más alapvető szolgáltatáshoz.

A jelentés szerint sürgősen intézkedni kell azért, hogy ne folytatódjon az ország legkiszolgáltatottabb állampolgárainak a mészárlása.

“Meg kell állítani az iraki kormányt és a biztonsági erőket eluraló szektariánizmust, és Irakban, illetve nemzetközileg egyaránt számon kell kérni azokat, akik felelősek a kisebbségek ellen irányuló támadásokért,” közölte Lattimer. “A konfliktusban szereplő összes félnek tiszteletben kell tartania a nemzetközi humanitárius jog előírásait, és be kell tiltania minden légi támadást, vagy más olyan támadást, amely aránytalanul magas polgári áldozattal járna.”

Átfogó kutatáson és a közelmúltban készült interjúkon alapuló, A krízistől a katasztrófáig: a kisebbségek helyzete Irakban c. jelentés a 2013 és 2014 között történt legfontosabb emberi jogi sértéseket és a társadalmi, a gazdsági, a jogi és a kulturális területeken tetten érhető hátrányos megkülönböztetés különböző megjelenési formáit foglalja össze.

Jegyzet a szerkesztőnek

Press releases are also available in the following languages:

[CZ] | [EN] | [PL] | [SK]

  • A krízistől a katasztrófáig: a kisebbségek helyzete Irakban c. jelentést Brüsszelben mutatják be az Európai Parlament iraki kapcsolatokért felelős delegációjának rendezvényén.
    Időpont: 2014. október 16. 10.00 – 11.30
    A beszélgetést vezeti: Mr David Campbell Bannerman
    Helyszín: A4F 384-es számú terem, Altiero Spinelli épület, Európai Parlament, Rue Wiertz 60, Brüsszel
    Ha regisztrálni akar a rendezvényre, kérem, jelentkezzen be a [email protected] email címen október 15-ig, szerda 10 óráig.

Interjúlehetőség:

  • Mark Lattimer, az MRG ügyvezető igazgatója (angol) (2014. október 15-16-án Brüsszelben is)
  • Pascale Esho Warder, a Hammurabi Human Rights Organisation igazgatója és az iraki átmeneti kormány korábbi menekültügyi minisztere (angol, arab) (Irak)
    M: +964 7702466002
    E: [email protected]
  • A jelentés 2014. október 16-ától letölthető az MRG honlapjáról.
  • A Minority Rights Group International az etnikai, vallási, és nyelvi kisebbségek és őslakosok jogaiért küzdő, nem-kormányzati szervezet. Több mint 150 partnerszervezettel több mint 50 országban dolgozunk.
  • A Ceasefire project az Európai Unió által támogatott több éves program, amely az állampolgárok bejelentései alapján ellenőrizni tudja az Irakban zajló emberi jogi sértéseket, különös tekintettel a nők, a hontalanok, és az etnikai és vallási kisebbségek ellen elkövetett visszaéléseket.
  • Ezen az oldalon elolvashatja további, Irakról szóló jelentéseinket.

Interjúk ügyében vagy az embargós jelentésért forduljon az target=”_blank” rel=”noopener noreferrer”>MRG sajtófelelőseihez.