Oroszországban azonnali jogi és szakpolitikai változtatásokra van szükség a kisebbségek és az őslakos népek védelmében

25 November 2014

Az egyre növekvő rasszizmus és zaklatás miatt Oroszországban azonnali szükség van a kisebbségek és az őslakos népek jogainak minél teljesebb érvényesítésére, állítja a Minority Rights Group Europe az ENSZ Kisebbségi Fórumán ma közzétett jelentésében Genfben.

Protecting the Rights of Minorities and Indigenous Peoples in the Russian Federation: Challenges and Ways Forward (A kisebbségek és az őslakos népek jogainak védelme az Oroszországi Föderációban) c. jelentés átfogó betekintést nyújt az etnikai, nyelvi, vallási és őslakos közösségek emberi jogi helyzetébe, csakúgy, mint jogaik érvényesülésének akadályaiba.

“Kutatási eredményeink szerint a faji előítéletek egyre inkább elfogadottak – ez jelentheti bizonyos etnikai csoportok felé irányuló bizalmatlanságot, vagy rasszista indíttatásból elkövetett támadásokat és gyűlöletbűncselekményeket is,” nyilatkozta Darya Alekseeva, az MRG Oroszország Programjának vezetője.

A jogvédő szervezet szerint a gyűlölet kockázatának különösen ki vannak téve az olyan elszigetelődött társadalmi csoportok, mint a bevándorló munkások, a romák, illetve azok a kisebbségek, akik a bőrszínük vagy más megkülönbözető jegyeik alapján kitűnnek a többségi társadalomból. Az áldozatok leggyakrabban Közép-Ázsiából és a Kaukázusból származnak, de vannak köztük afrikaiak vagy kínaiak is.

Az őslakos népek az átlagnál alacsonyabb életszínvonalon élnek. Habár az őslakosok földjeit  törvény védi a kizsákmányolástól, ezt a valóságban ritkán tartják be. Helyette felháborító módon megfélemlítik azokat a közösségeket, amelyek nemzetközi fórumokon próbálják felhívni a figyelmet a jogsértésekre. Nemrég történt, hogy 8 őslakos küldött indult volna Oroszországból egy ENSZ konferenciára New Yorkba, amikor néhányukat megtámadták, másokat pedig adminisztratív eszközökkel akadályozták meg, hogy felszálljanak a gépükre.

“Oroszország sokszínűsége, társadalmi egysége nagyon fontos a kormányzatnak,” mondta Alekseeva. “Ha azonban úgy tekintünk a sokszínűségre, mint az ország stabilitását fenyegető tényezőre, ahelyett, hogy társadalmi értékként fognánk fel, az csak további elszigetelődéshez fog vezetni.”

A többségnek nincs túl sok lehetősége arra, hogy megismerhesse a kisebbségeket és az őslakos népeket érintő kérdéseket, mivel a média erőteljesen hozzájárul az intolerancia és az idegengyűlölet kialakulásához. A híradások közül jó példa a Biryulevo felkelés, amikor a bevándorlók tömeges letartóztatásáról szóló tudósításokkal a televíziós csatornák azt a hatást keltették, mintha a bevándorlók elleni erőszak elengedhetetlen lenne az oroszok védelmében. A rasszista, gyújtó hangú beszéd terjed az interneten is.

Ahogy az orosz társadalomnak általában, a rendőröknek is vannak mélyen gyökerező előítéleteik a társadalom bizonyos csoportjai ellen. Néhány, a jelentésben meginterjúvolt kisebbség említette problémaként az etnikai profilalkotást, illetve önkényes letartóztatásokról, megfélemlítésekről, erőszakról, fenyegetésekről, jogtalan házkutatásokról és megvesztegetésekről számoltak be. A kisebbségi nők különösen ki vannak téve a túlkapásoknak. Noha történtek mostanában jogszabályi változások, az nem vezetett átfogó változáshoz.

Egy bevándorlókat védő ügyvéd szerint, akit a jelentésben is idézünk, az önkényes letartóztatás a legnagyobb probléma, ami visszaüthet nemcsak a külföldről érkező bevándorlókra, hanem azokra is, akik az országon belül változtatnak lakóhelyet. Ez az ügy tehát nem csak a bevándorlókat érinti; más etnikai csoportok, pl. a csecsenek is ki vannak téve az önkényes letartóztatás veszélyének – valamikor koholt vádak alapján. Az is megtörtént, hogy csecsen elkövetők ellen kétszer indult eljárás egyazon dologért.

A jelentés kihangsúlyozza azokat az Oroszország által elfogadott, kisebbségek és őslakos népek jogait garantáló jogszabályokat, amelyek alkalmazása azonban még várat magára, ráadásul a már említett kihívások ismeretében egyre inkább elégtelennek bizonyulnak. A kisebbségek és az őslakosok védelme érdekében Oroszországban számottevő intézkedéseket kellene elfogadni és alkalmazni, fontos lenne  a teljes orosz társadalmat érintő problémára felhívni a figyelmet, és biztosítani ezeknek a csoportoknak a tiszteteletteljes együttélését.

Jegyzet a szerkesztőnek

Interjúlehetőségek:

  • Darya Alekseeva, az Oroszország Program vezetője (angolul és oroszul)
  • Neil Clarke, a Minority Rights Group Europe ügyvezető igazgatója
  • Minority Rights Group Europe két éves program keretében dolgozik az Oroszországi Föderációban, célunk a kisebbségekkel és őslakos népekkel dolgozó civil szervezetek erősítése, az orosz emberi jogi helyzet monitorozása, és hatékony párbeszéd a helyi és az országos szintű döntéshozókkal.
  • A Minority Rights Group International az etnikai, vallási, és nyelvi kisebbségek és őslakosok jogaiért küzdő, nem-kormányzati szervezet. Több mint 150 partnerszervezettel több mint 50 országban dolgozunk.

Az embargós jelentés vagy interjúk ügyében forduljon az MRG sajtófelelőséhez:

Sebály Bernadett
M: +36 70 217 2601
T: +36 1 327 7032
E:  [email protected]